16.rész: Csak egyszer élünk...

Kedves Olvasóim!
Köszönöm nektek az eddigi 970 látogatottságot, és a 3 rendszeres olvasót *o*. Nagyon belejöttetek mit ne mondjak. Csak így tovább :) Köszönöm még egyszer. ♥
Jó olvasást: Encix :*

-Rendben. Sziasztok - mondta és elment...

Miután Stephanie elment, mi visszamentünk a hotelbe. Mivel még reggelizni sem tudtam, ezért egy bőséges ebéddel kezdtünk. Görög specialitásokat kóstoltunk meg. Ebéd után kicsit lepihentünk a kanapén. Harry mellé ültem szorosan, fejem mellkasára tettem és hallgattam szívdobogását. Kisvártatva megszólaltam:

-Harry köszönöm, hogy eljöttél értem és megmentettél. Szeretlek. Nem tudom mit szeretek benned. A szemed, az arcod, a mosolyod a nevetésed. Szeretem, ahogy ölelsz, ahogy beszélsz és ahogy jársz. Imádom mikor egoista vagy. Szeretem, hogy te, te vagy. Mindent szeretek benned.-végszóként pedig érzelmesen megcsókoltam. Minden amit az előbb elmondtam, ebben a csókban benne volt.

-Dorothy, az életemet adnám azért, hogy megmenthesselek. Örülök, hogy az enyém vagy és szeretem minden porcikádat. Nem tudom megmondani mit és miért szeretek benned, de biztosan tudom, hogy imádlak. Ha kell elmondom az egész világnak. -Majd ő is megcsókolt. Kicsit ültünk még egymás mellett, szavak nélkül, majd kimentünk a partra. Nagyon sokat sétáltunk, amíg Harry el nem vezetett oda ahova szeretett volna. Egy faházhoz vezetett, és bekopogott. Kicsit beszélgetett a bent lévő férfival a bungee jumping-ról, majd kijött és elvezetett minket a hegyaljába. Itt egy kis terepjáróval felmentünk a hegy tetejére és kiszálltunk. A csomagtartóból előkerült pár gumikötél. 

-Ezek mire kellenek?-kérdeztem a biztonság kedvéért, csakhogy biztos legyek elméletemben. 

-Hát az ugráshoz.-mondta, mintha nekem azt tudnom kellene.-Bungee jumping-hoz.-magyarázta tovább. Én pedig felvilágosodtam. Ha egy mesefilmben lettem volna, most egy villanykörte lenne a fejemnél. Szóval nekem le kel ugranom erről a magas hegyről? Kérdeztem magamban, válaszra vártam. Harry láthatta, hogy "kissé" félek ezért megszorította kezem. Elindultunk a hegy széléhez. Az adrenalin szintem nőtt. Egyre jobban izgultam. Akaratom ellenére a tenyerem izzadni kezdett. Levert a víz. Ilyen érzések fognak el, ha izgulok. Megálltunk, Harry szembefordult velem.

-Ha nem akarod nem muszáj. Megértelek, ha félsz.-mondta és homlokon puszilt.

-Hát nem tudom, előbb próbáld ki te aztán még átgondolom.-mondtam hezitálva. Harry-nek se kellett többször mondani, felvette a felszerelést, a kötél végét rögzítették és már ugrott is. Nagyon féltettem és ráadásul hallottam sikítását. Míg újra feljött a hegyre -immár másik autóval- addig én gondolkodtam. Ugorjak vagy ne ugorjak? Kattogott az agyam. Végül eldöntöttem.

-Megpróbálod?-kérdezte Harry. Én csak kurtán bólintottam és felvettem a felszerelést. Ennyire, mint most még sosem izgultam. A hegy "peremére" álltam és felkészültem. Csak egyszer élünk. Gondoltam magamban. Visszaszámoltam és leugrottam. A súlytalanságtól sikítani kezdtem. Nagyon jó volt. Még párszor visszarándult a kötél, majd megállt és leszerelték rólam. Egy kocsi várt rám és felvitt Harry-hez. Kiszálltam és futásnak indultam Harry felé, majd nyakába ugrottam. Ő megpörgetett utána pedig lerakott. Utoljára ugrottunk egyet, de most együtt. Harry-vel felszereltek minket, majd megöleltük egymást.

-Csak egyszer élünk.-mondtam az immáron mottómmá vált mondatot és megcsókoltam. Leugrottunk és élveztük a zuhanást. Ezután már nem mentünk vissza, hanem a szálloda felé mentünk.

Már öt óra fele járhatott az idő ezért összevontuk az uzsonnát a vacsora és most is rengeteget ettünk. Végül már nem mentünk sehova, csak összebújtunk a kanapén és beszélgettünk. A történtekből is okulva, rájöttem arra, hogy százszor jobb egy összebújós este, azzal akit szeretsz mint egy buli. Pár órával később egymás karjaiban aludtunk el...

Az ötödik napon fáradtan ébredtem, mert Harry-vel együtt ülve aludtunk el. Kinyújtóztunk és reggelihez készültünk. Majd asztalhoz ültünk és elfogyasztottuk a szálloda egyik specialitását. A mai napra még semmit sem terveztünk, de Harry-nek biztos van valami titkos ötlete. Rendbe szedtem magam és helyet foglaltam a kanapén. Hamarosan Harry is készen volt. Leült mellém és láttam rajta, hogy mondani szeretne valamit. Végül belekezdett:
-Ismertetném a mai programot.-kezdte komolyan, de arcán nevetőráncok jelentek meg.-Délelőtt elmegyünk  egy felfedező-körútra a szigeten, délután pedig egy kis kényeztetésben lesz részünk.-mondta, de a végét már mosolyogva. Tetszett a program, ezért átöltöztem sportosabb ruhába és indulhattunk is. Túravezetőnk nem volt, amit nem is bántam. Örültem, hogy ez a nap csak a mienk. Elindultunk a szállodától. Hegyekre másztunk fel, tengerpartot jártuk körbe és még néhány görög nevezetességet is megnéztünk. Ezt a "rövid" túrát négy óra alatt tettük meg, amitől nagyon lefáradtunk. Elmentünk egy étterembe enni, majd újra visszamentünk a szállásra.

-Most pedig jöjjön a kényeztetés.-mondta Harry és magával vitt a szálloda egyik helyiségébe. Itt vártunk egy kicsit majd egy másik ajtón egy nő és egy férfi lépett ki, és beinvitált minket egy... masszázsszobába. Kicsit meglepődtem. Felkészültünk a masszásra és ráfeküdtünk az ágyakra. Engem a férfi, Harry-t a nő masszírozta. Miért nem fordítva? Na mindegy. A körülbelül egy órás kényeztetés nagyon jól esett. Ezután már három óra lehetett ezért egy összebújós délutánt tartottunk. Remekül éreztem magam Harry-vel és minél többet vagyok vele, annál jobban szeretem. Már sötét volt, amikor Harry felpattant a kanapéról és kivitt az erkélyre.  Gyönyörű látvány fogadott. A tenger csodás pirosas színben pompázott. A nap épp lemenőben volt. Miután az erkélyről már megcsodáltuk a látványt, kimentünk a tengerpartra és onnan csodáltuk tovább. Nagyon romantikus volt. Csak feküdtünk a parton egymást ölelve és néztük az elénk táruló látványt. Néha-néha egymásra pillantottunk, elmosolyodtunk és újra visszanéztünk a tengerre...