29.rész: A hónapforduló

Sziasztok :) 
Kész az új rész, ami remélem elnyeri tetszéseteket. Az új profilomról írok mostantól, a régi csakis barátnőmé lesz. Már kész az új blogom, de még titkosítva van. Majd ha ennek a blognak vége, és a kinézet tökéletes lesz, akkor majd megnyitom azt is. Remélem akkor is velem maradtok. Az egy kicsit más lesz, de ezeket majd elmondom később. Visszatérve erre a történetre: nem tudom hány rész lesz még, de a nyár folyamán szeretném befejezni, ami szerintem nehézkes lesz ,de majd valahogy megoldom. Nagyjából tudom már, hogy mi fog történni benne, de még gondolkodok rajta. Tehát itt a rész, jó olvasást, pipáljatok, komizzatok, iratkozzatok fel...ÉS szavazzatok :) 

Reggel felébredtem és alig bírtam kikászálódni az ágyból. Korán volt még, és fáradt is voltam, ezért visszaaludtam. De nem tudtam mert kopogtak az ajtómon és Harry jött be. 

- Jó reggelt! Elraboltam a hölgyet erre a napra? - kérdezte meg. Nagyon aranyos volt.

- Jó reggelt! Természetesen el, várjon kint míg elkészülök - közöltem vele. Kissé szomorúan kiment és én elkezdtem készülni. Felvettem a tegnap vásárolt fehérneműt és elgondolkodtam mit is vegyek fel.

- Hova megyünk, milyen ruhát vegyek fel? - kérdeztem meg az ajtón keresztül.

- Egy szép kényelmes ruhát - mondta. Ezzel sokat segített, na mindegy keresek egy olyan ruhát, ami csinos, de azért kényelmes is. A magassarkút kizártnak tartom, mivel nem is kényelmes, és még mindig gipsz van a lábamon, sajnos. Találtam egy megfelelő szettet. Egy topánkával veszem fel, mert abba még menni is tudok. Nagyon tetszik ez a kék virágos ruha, szerintem csinos. Mielőtt felöltözök elmegyek fogat mosni. Utána felvettem és a fekete csipkés pánt szerencsére nem lógott ki alóla, úgyhogy jól választottam. Egy táskába próbáltam belerakni a párnát és nagyjából sikerült is. Még elraktam pár fontosabb cuccot, megcsináltam a hajam, felraktam egy szolid sminket és fél óra alatt kész is voltam. Kiléptem a szobából és Harry-hez mentem aki már a kanapén ült.

- Remélem nem várattam meg az urat - mondtam komolyan, nem elnevetve. - Még nem is reggeliztem - mondtam.

- Nem váratott meg, és majd együtt megreggelizünk - mondta és odanyújtotta a kezét. Én beleraktam kezem és így mentünk ki a lakásból.

- Stephanie nem tudja hol van? - kérdeztem még mindig magázva. Tetszett ez a kialakult helyzet.

- Az én szobámba van Niall-lel, Louis pedig Niall helyén alszik - mondta. Még alig kelt fel a nap, és mi próbáltunk észrevétlenül távozni. Nagyjából sikerült is és egy taxiba szálltunk be. Harry bediktálta a címet, ami számomra ismeretlen volt, ami nem meglepő. Kirakott minket egy parknál, ahol tovább sétáltunk. Először egy elegáns reggelizőhelyre mentünk, ahol az ablak mellett ülve csodás volt az utca látképe. Miután megreggeliztünk, sétára indultunk. Ilyenkor már odajött pár rajongó, de Harry gyorsan lerendezte őket. Féltem, hogy ma is megjelenik a titokzatos lány, de egyenlőre nem tette. Harry látta rajtam, hogy gond van, ezért szorosan megölelt. Nagyon jól esett törődése, valamennyire meg is nyugodtam. Ezután letértünk egy kihalt útra, ahol csak pár fa és egy mező volt mellettünk. Nem tudtam miért jövünk ide, de nem érdekelt vakon követtem Harry-t. Egy fához értünk amin hinta volt. Én ráültem és Harry lökött, nagyon jó érzés volt szárnyalni. Majd ő is hintázott, de egyedül. A végén már annyira magasan volt, hogy valahogyan leesett. A szívem kihagyott egy ütést, annyira megijedtem. Összekuporodva ült a földön és rázkódott a teste. Odamentem hozzá és - nem érdekelt, hogy koszos - megöleltem.

- Jól vagy? - kérdeztem aggódva. Felemelte a fejét és láttam, hogy sír. Sír a nevetéstől, valamennyire megkönnyebbültem.

- Jól vagyok - mondta nevetve.

- Te bolond vagy, tudod, hogy megijedtem? - kérdeztem már én is nevetve.

- Sajnálom - mondta és felállt. A térdén a fekete nadrág majdnem kilyukadt. Továbbmentünk és az út végén újra egy forgalmasabb környékre jutottunk. Néhány fotó készült rólunk, de nem zavart minket. Elmentünk egy számomra ismeretlen parkba, ahol egy piknikkosár volt. Leterítettük a rajt lévő pokrócot és ebédelni kezdtünk. Nagyon finom volt, jól éreztem magam Harry társaságában. Fura, hogy még csak egy hónapja vagyunk együtt, pedig már többnek tűnik. Ha vele vagyok mindig boldogság tölt el. Hamarosan szeptember és én már visszamegyek Londonba tanulni, ő pedig turnén lesz továbbra is. Miután megebédeltünk lefeküdtünk a pokrócra és a felhőket néztük. Közben megkerestem Harry kezét és rákulcsoltam ujjaimat az övéire. Szótlanul feküdtünk, de mégis megértettük a másikat. Léptekre, majd vakuvillanásokra lettünk figyelmesek. Megláttam azt  lányt, akitől tartok. Aki tegnap odajött hozzánk. Most itt van és fotóz minket.

- Sziasztok! Előlem nem menekülhettek. Megkeserítem az életeteket és bebizonyítom, hogy Harry megcsal téged - nézett rám. Gyorsan összecuccoltunk és futásnak eredtünk. Nem volt könnyű nekem szökdécselni, mert még mindig mankó volt a lábamon. A lány utolért minket, továbbra is fotózott és hablatyolt a hülyeségéről. 

- Gyere viszlek - mondta Harry és felkapott. Én a mankót fogtam a kezemben és próbáltam szorosan Harry-hez bújni, hogy védelmet adjon.

- Nem vagyok nehéz? - kérdeztem tőle.

- Á nem vagy az csak majd meg szakad és folyik róla a víz - mondta a lány. Meg kell tudnom a nevét, hogy ki ő.

- Ne higgy ennek a lánynak, nem vagy nehéz - mondta Harry édes hangján. 

- Ki vagy te, és mit akarsz? - kérdeztem.

- Egy rajongó, és azt akarom, hogy megtudd milyen Harry igazából - mondta a szemembe nézve. Szeme izzott a dühtől, amiért Harry velem van.

- Még ezek után nevezed magad rajongónak? - kérdeztem vissza nevetve. 

- Ne merészeld ezt kétségbe vonni, mert velem gyűlik meg a bajod - mondta fenyegetve és egyre közelebb futott hozzánk. Harry tartotta a tempóját és szerintem mindjárt a hotelhez érünk. Próbálom nem kimutatni, de megrémiszt ez  lány. Képes magát ezek után is rajongónak nevezni, ez nem fér a fejembe.

- Úgysem tudtok előlem elfutni, hisz országos futóversenyeken veszek részt, eredményesen - mondta dicsekedve.

- De ide már úgyse jöhetsz be - mondta Harry és bementünk a hotelbe. Az utolsó pillanatban kikapta a kezemből a táskám és elmenekült.

- Kérem kapják el, ő egy tolvaj - mondta Harry és a biztonsági őrök a nyomába eredtek. Mi felbaktattunk a szobámba és bedőltünk az ágyba.

- Ez a csaj ijesztő és én megőrülök, hogy figyel minket - mondtam.

- Ne félj, én megvédelek - mondta Harry és megölelt. - Mi ez a csipkés pánt rajtad? - kérdezte.

- Ez lett volna az én ajándékom és még más is - keresgéltem - aj, az a csaj elvette a táskám és abba volt az ajándék - mondtam szomorúan.

- Nem baj, visszahozzák nekünk, és azért megmutathatod ezt az ajándékod - mondta huncutul. Az ölébe ültem és megcsókoltam. Ő visszacsókolt és közben lassan lehúzta rólam a ruhát. Végigmért, majd egy mosoly után megszólalt:

- Tetszik - Majd újra megcsókolt és én hátralökve az ágyon visszacsókoltam...

~Stephanie~

Kora reggel Niall üzenetére ébredtem, miszerint menjek át Harry szobájába. Felöltöztem, elkészültem és értetlenül átmentem. Harry és Niall volt bent, ahogy bementem Harry már a mi szobánkba sietett. Niall odajött hozzám és szorosan megölelt.

- Jó reggelt - mondta majd eltolva magától megcsókolt.

- Neked is - nyögtem ki két csók között. Leültünk a kanapéra és bekapcsoltuk a tv-t. Valami romantikus film ment, ami pont passzolt a hangulatunkhoz. Niall hirtelen felállt és ahogy a filmben a férfi, úgy ő is felkért egy táncra. Megfogtam a kezét és felálltam. Magához húzott és úgy táncoltunk a zenére. Nem tudom milyen tánc volt, mert a lépéseket a szívünk diktálta. Teljesen kizártuk a külvilágot, csak mi léteztünk. Egymás szemébe feledkezve pörögtünk a nappaliban és ez mesébe illő volt. Majd hirtelen csengettek.

- Francba - mondta Niall és kiment az ajtóhoz, én is szomorú voltam amiért ezt a csodás pillanatot megzavarták, nem tudtam ki lehet az. Egy pincér volt, és gondolom reggelit hozott.  Niall megköszönte, adott egy kis borravalót, majd letette az asztalra. Kibontotta és egy doboz eper és nutella volt benne. A szemem felcsillant, mert mindkettőt nagyon imádom. Visszaültünk a kanapéra és nutellás eperrel etettük egymást. Gyönyörű percek voltak ezek, csak etettük egymást, de mégis annyira különleges volt. Niall arca csupa nutella lett, és ezért megcsókoltam. Csókunk mocskos volt, csak úgy faltuk egymás ajkait. Elterülve a kanapén folytattuk tevékenységünket, bele sem gondolva, hogy ez nem a saját szobánk. De nem érdekelt, most akartuk egymást.

~később~

Niall-ön feküdve pihentem ki magamat egy szál semmibe. Csak egy takarót húztunk magunkra és vártuk,
hogy szívverésünk visszaálljon a normális tempójába. Majd felültem és a fürdő felé vettem az irányt. Kicsit furán éreztem magamat, amiért ez Louis és Harry lakása de mindegy. 

- Várj jövök veled - mondta és sietett utánam. Teleengedtük vízzel  kádat és miután megtelt habbal beleültünk. Azt hiszem ez életem egyik legjobb napja. A végén hátradőltem mellkasára és ott pihentettem a fejem. Már egy ideje ott feküdhettünk, ezért inkább kiszálltunk, megtörölköztünk, felöltöztünk és a nappaliba mentünk. Átadtam az ajándékot, aminek nagyon örült.

- Köszönöm, ez nagyon aranyos - mondta és megcsókolt.

- Én köszönöm, hogy vagy nekem, nagyon szeretlek - majd ajkaink ismét egymásra találtak. Átvettük a pólókat. Szegény Lou-t kizavartuk a szobájából, ezért inkább már mentünk is. A hotel udvarára mentünk, ahol most nem medencéztük, csak pihentünk a nyugágyakon. Furán éreztem magamat, olyan volt mintha valaki figyelne.
- Niall te nem érzed, hogy valaki figyel? - kérdeztem suttogva.
- Csak pár rajongó - mondta nyugodtan és ezáltal én is megnyugodtam.  Már rég elmúlt dél, ezért visszamentünk most már az én szobámba és ebédeltünk. Mivel most nem akartunk rendelni, ezért közös főzőcskézésnek kezdtünk. Felvettünk két kötényt és nekiláttunk a pizza sütésnek. Amellett, hogy finom lett, nagyon jól szórakoztam, bár elég lisztesek lettünk. Leporoltuk  magunkat és levettük a kötényt. Dorothy és Harry a szobában lehettek, mert furcsa hangok jöttek onnan ki. De nem törődtünk vele, inkább a hangos televízióval jeleztük, hogy mi is itt vagyunk. Valami horror ment éppen, ezért azt néztük. Elég ijesztő volt, ezért szorosan Niall-höz bújtam. Igaz a film, csak kitaláció, de akkor is. A film közepén egy halk ajtónyikorgásra lettünk figyelmesek, ami eléggé igazinak tűnt. Majd Dorothy sietett be a fürdőbe egy köntösben. Akkor jól hallottuk azokat a hangokat. Elment lefürdeni, addig pedig Harry kijött hozzánk.
- Na hogy telik a nap? - kérdezte Niall.
- Perverzül - kacsintott nevetve Harry - amúgy a parkba odajött hozzánk az a tegnapi csaj, és idáig követett, majd elvette Dorothy táskáját.
- Úristen, hogy mire képes ez a lány - mondtam. Hamarosan kijött Dorothy is és immáron négyesbe néztük a filmet. A film legizgalmasabb részénél Dorothy berohant a szobába, amit nem nagyon értettünk.
- Harry hagyd majd megyek én - mondtam és siettem barátnőm után. Bekopogtam és választ se várva mentem be és ültem le mellé az ágyra. Dorothy zokogott.
- Mi a baj? - kérdeztem aggódva. Nagy nehezen lenyugodott és tudott válaszolni a kérdésemre.
- Nem bírom, ez  film teljesen olyan volt, mint az a lány, aki figyel minket, és meg akarja keseríteni az életünket. Én félek tőle, és ez a film most kihozta belőlem, amit eddig próbáltam álarc alá rejteni - nyögte ki végre. Megöleltem és próbáltam megnyugtatni. Megtörölt arcát, majd kimentünk a nappaliba.
- Minden rendben? - kérdezte Harry aggódva.
- Igen - válaszolt Dorothy mosolyogva ismét az álarca mögé bújva...